Gyakran ismételt kérdések

Szia! Ezen az oldalon olyan kérdéseket találsz, amiket gyakran tesznek fel nyelvtanulók. Többségük a nyelvtanulásra általában vonatkozik, más részük kimondottan a ta.sulira. Igyekszem őket minél alaposabban megválaszolni úgy is, mint a ta.suli vezetője, és úgy is, mint gyakorló nyelvtanár. Sok éve foglalkozom nyelvoktatással, szívesen beszélgetek kollégákkal, és persze figyelem a szakirodalmat, szakmai fórumokat is. Mindezek alapján igyekszem útmutatást adni, remélem, ez is elősegíti majd a nyelvi fejlődésedet. Kellemes olvasgatást😊!
Török Adél

gyik

Ez bizony fogós kérdés, mert nagyon sokmindentől függ. Elsősorban a nyelvtanulótól (adottságai, lehetőségei, szorgalma, motivációja), persze a tanártól is, de akár magától a nyelvtől is. Láttunk már egész gyorsan és egész lassan is elérni ugyanazt a szintet – mint mindenben, ebben is vannak szélsőségek.

Ha az átlagot nézzük, akkor már jobban lehet viszonyítani. Vannak ennek hivatalosan/tudományosan meghatározott mércéi (számításaik olykor igen eltérőek), melyek vannak, akiknél beválnak, vannak, akiknél nem. Inkább amolyan nagy átlagként tekintsd ezeket az adatokat.

A kormányhivatal.hu oldalon a KER szerinti értékek:

Kontaktórás típusú nyelvi képzés minimális óraszámai
ABC
„KER” szerinti kimeneti szint Minimális óraszám kezdő szintről Az egyes szinteken szükséges minimális óraszám
1.A19090
2.A218090
3.B1300120
4.B2540240
5.C1780240
6.C2960180
Összesen - - 960

Tájékoztató - nyelvi programkövetelmények

A kontaktóra (olyan óra, amin személyesen jelen vagy) természetesen nem elég. Ez az alap, az a környezet, ahol megkapod a szükséges ismereteket és az alapvető begyakorlásukat. Emellett tényleg nagyon sok múlik azon, hogy két óra között átveszed-e újra a tanultakat, gyakorlod-e, használod-e más módon is a nyelvet.

Az én tapasztalatom az, hogy legtöbb nyelvtanuló, ha komolyan veszi a tanulást, heti 2x2 tanórával 2 év alatt eljut középfokra. Van, aki előbb is (akár 1 – 1,5 év, de ahhoz jó nyelvérzék és nagy szorgalom kell), és persze van, akinek többre is szüksége van, különösen, ha vannak tényezők, amik akadályozzák, hogy többet foglalkozzon a nyelvvel (munka stb).

Igazából mindkettővel ügyesen célba érhetsz. Sok más tényezőtől is függ a nyelvtanulásod sikeressége, ebből csak egy, hogy egyéni vagy csoportos oktatás keretében sajátítod-e el a nyelvet. Legalább ilyen fontos a nyelvérzéked, szorgalmad, hogy mennyi időt tudsz ráfordítani, mennyire motivál téged a cél, amit kitűztél, hogy más formában is gyakorlod-e a nyelvet (idegenekkel beszélgetés, üzenetváltás, filmnézés, olvasás eredeti nyelven), stb.
Ha mégis az egyéni és csoportos közti különbséget vesszük górcső alá, mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.

Egyéni órán csak veled foglalkoznak, és a te tempódban haladsz. Ezek a pozitívumok. Viszont könnyen lehet, hogy kisebb lesz a motivációd, esetleg egy idő után már olyan a kapcsolatod a tanároddal, hogy már nem érzed azt, hogy feltétlenül fel kell készülnöd az órára, hiszen azt gondolod, a tanárod meg fogja érteni, hogy most éppen fáradt vagy elfoglalt voltál. Ez részben jó, de könnyen oda vezethet, hogy kissé elengeded magad, nem hozod ki magadból azt, mire képes volnál.

Egy másik szempont, hogy egyéni órán egész jól megszokod a tanárodat, a kiejtését, személyiségét, egy kicsit „inkubátorban” vagy, vele meg mersz szólalni, stb. Ám ha másokkal kell szóba állni idegen nyelven, ahhoz kevésbé vagy hozzászokva, frusztrálhat, van, aki fel is adja.

Sok múlik nyilván a tanáron is, de a tapasztalat azt mutatja, ezek lehetnek az egyéni foglalkozások hátrányai.

Ami a csoportost illeti, ott nem csak rólad van szó. Ha a csoportbeosztás rossz, vagy a tanár nem tudja kezelni az egyenetlenségeket, akkor úgy érezheted, hogy nem a saját tempódban tanulsz.

Ha viszont neked való csoportba kerülsz, az már önmagában sokkal motiválóbb, mint az egyéni foglalkozás. Önmagában beszédre ösztönöz, hogy mások is vannak ott, több személyiséggel, véleménnyel találkozhatsz, ami kíváncsivá is tesz. Ez nagyon érdekes tud lenni!

Megszokod, hogy bátran beszélgess, akárkivel is kell szóba állnod

Tanulója válogatja. Általában nem. Vannak jó lehetőségek az önálló tanulásra, de még ezek mellett is jól jön a szakmai irányítás, a szakszerű magyarázatok, a javítás, valaki, aki elkísér az úton, rámutat arra, amire egyedül nem jönnél rá, és persze akivel gyakorolhatsz.

Aki célnyelvi országban él, jobb esélyekkel bír. Több a lehetősége „élesben” gyakorlásra, többször ismétlődnek körülötte nyelvi elemek, élményszerűbb az egész folyamat. Ha nem tanul tanfolyamon, akkor is „ráragad” sokminden.

Az ilyen „ráragadt” tudás gyakran tényleg olyan is, mint ami rád esik, és nem magad veszed fel: kicsit gyűrött, kicsit egyenetlen, kicsit ferdén áll. Nem árt megigazítani. Ha választékos, helyes nyelvtudásra van szükséged, bizony mellé kell tenni a tudatosságot.
Szívesen elbeszélgetek olyanokkal, akik magyar anyanyelvűek, de éltek/dolgoztak célnyelvi országban. Általában azt vallják, hogy könnyedén ment a tanulás, sok kifejezést, nyelvi fordulatot „felszedtek”, de igazán jó akkor lett, mikor tudatosan is rendbe tették.
Minél jobb a nyelvérzéked, annál kevesebb a korrigálnivaló, de még akkor is bőven van mivel foglalkozni. Megjegyzem, ez a foglalkozás nagyon jó dolog tud lenni, élvezetes időtöltés, ami után mindig érezni fogod, hogy ismét kipipálhatsz valamit, megint jobb lettél valamivel😊.

Elmélet és gyakorlat helyes egyensúlyából lesz a legszebb és legstabilabb tudás.

Szívesen együtt gondolkodunk veled ezen, és szívesen adunk tanácsot is, de nem fogunk dönteni helyetted.

Azt tudnod kell, hogy bármelyiket is választod, az adott nyelvi szinten kell lenned ahhoz, hogy érdemes legyen vizsgázni menned. Pl. ha középfokú nyelvvizsgát szeretnél, akkor előbb el kell jutnod középfokra. Ha már ott vagy, nincs más teendőd, mint a kiválasztott nyelvvizsga típusfeladatait gyakorolni, hogy megszokd őket, és kész is vagy.

Ha a tudásod még csak alapfokú, de már elkezded a középfokú nyelvvizsgateszteket oldogatni, könnyen kedved szegheted, hiszen kevés lesz a sikerélményed, és a tesztek nem elmagyarázzák vagy begyakoroltatják a tudnivalókat, hanem számon kérik. Ez nem mindegy! Természetesen sokat lehet belőlük tanulni, de kellemesebb és könnyebb lesz a felkészülésed, ha előbb fokozatos építkezéssel eljutsz középfokig, utána oldasz nyelvvizsga teszteket. Utóbbi esetben látni fogod a felkészülésed eredményét, és a gyakorlás során szerzett sikerélmények birtokában mégy el vizsgázni.

Hogy melyik nyelvvizsgát válaszd, azt a következők szerint döntsd el:
Milyen célra akarsz nyelvvizsgát tenni, és ott mely nyelvvizsgákat fogadják el?
Milyen feladattípusok mennek neked jobban? Kerüld azokat a nyelvvizsgákat, amik a számodra nehezebb feladattípusokat tartalmaznak. Az interneten a nyelvvizsga-központok általában közzé tesznek legalább egy feladatsort minden szinten. Ez neked nagyon jó! Oldd meg a feladatokat, ugyanott megtalálod a megoldókulcsot is, le is tudod ellenőrizni. Amelyiknek a megoldása során legjobban érezted magad, és amelyiknél legtöbb sikerélményed volt, az lesz a te nyelvvizsgád! Miközben pedig ezt felderíted, jó sokat gyakorolsz is😊.

A nyelvvizsgára felkészítünk, de nem vizsgáztatunk. Ennek számos oka van. Így pl. meg tudjuk őrizni a függetlenségünket, és arra a nyelvvizsgára készítünk fel, ami neked a legjobb. Emellett szívesebben nyújtjuk a tudást, mint hogy mérjük azt.
Nyelvvizsgát a kiválasztott vizsgának megfelelő központokban tehetsz, mindegyiknek van honlapja, ahol tájékozódni tudsz.

Az Európa Tanács kidolgozott egy szintezési rendszert, aminek az a célja, hogy adott szintnek bárhol Európában ugyanaz a nyelvtudás feleljen meg. Ez az ún. Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés, röviden KER. Angol neve Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment, röviden CEFR.

Ebben 6 nyelvi szintet különítenek el:

A. Alapszintű nyelvhasználó (Basic User), ezen belül:

A1. Minimumszint (Breakthrough)
A2. Alapszint (Waystage)

B. Önálló nyelvhasználó (Independent User), ezen belül

B1. Küszöbszint (Threshold)
B2. Középszint (Vantage)

C. Mesterfokú nyelvhasználó (Proficient User)

C1. Haladó (Effective Operational Proficiency)
C2. Mesterfok (Mastery)

Az egyes szinteken az elvárás:

A1:
Képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy hajlandó a mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel is megismételni, illetve segíti a mondanivaló megformálását. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit.

A2:
Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen.
Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.

B1:
Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban.
Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit.

B2:
Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejti a véleményét.
Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait.

C1:
Folyamatosan és gördülékenyen fejezi ki magát, ritkán keresi a szavakat és kifejezéseket. A nyelvet könnyeden és hatékonyan használja a különböző társadalmi és szakmai kapcsolatokban. Gondolatait, véleményét pontosan ki tudja fejteni

A hagyományos Magyarországon alkalmazott nyelvvizsgaszintek az alap-, a közép- és a felsőfok. Ezek az alábbiak szerint felelnek meg a KER (ld. fenti kérdés) szintjeinek.
• Alapfok: B1 szint („küszöbszint”)
• Középfok: B2 szint („középszint”)
• Felsőfok: C1 szint („haladó”)
2014 márciusa óta tehető ún. belépőfok is, ami A2 szint („alapszint”).

Magyarországon hagyományosan alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1) nyelvvizsgát tehetünk.
2014 óta már választható az alapszint is (A2).

Néhány nemzetközi nyelvvizsgát mesterfokon (C2) is tehetünk, ilyen pl. angolból a CPE (Certificate of Proficiency in English) vagy németből az ÖSD Zertifikat C2 Wirtschaftssprache Deutsch. A C2 szint Magyarországon nem akkreditálható, de ha van ilyen szintű tudásod, érdemes egy C2 vizsgát letenned: nagyon jó pont egy állásinterjún vagy egy tanulmányi pályázaton, meg hát lássuk be, az önbecsülésednek is jót tesz:).